Egy szibériai pestiskutató laboratórium munkatársának halála és a kétszáz ember megfigyelés alá helyezése világszerte aggodalmat keltett. A virológus és járványszakértő Rusvai Miklós szerint azonban újabb, középkori méretű pestisjárványtól nem kell tartani. A betegség ma antibiotikumokkal kezelhető, de egyes formái kezelés nélkül akár 18–24 órán belül halálosak lehetnek.
A 28 éves Darja Sipilova október 2-án halt meg hirtelen kialakult, súlyos tüdőgyulladásban. Az orosz hatóságok közlése szerint a megfigyelt kétszáz embernél nem találtak fertőzést, és tagadják, hogy laborbaleset történt volna. A körülmények ugyanakkor továbbra sem tisztázottak; a WHO magyarázatot követel.
„A pestis ma biztosan nem végezne olyan pusztítást, mint a középkorban. Ez egy baktérium okozta betegség, antibiotikumokkal nagyon jól kezelhető, feltéve, hogy időben felismerik és elkezdik a terápiát” – mondta Rusvai. A kórt a Yersinia pestis baktérium okozza. A bubópestist többnyire fertőzött bolhák terjesztik, és fájdalmas nyirokcsomó-duzzanatokkal jár. A szeptikémiás forma a véráramba jutva vérmérgezést és bőr alatti bevérzéseket okozhat. A harmadik forma, a tüdőpestis közvetlenül a tüdőt támadja meg, és köhögéssel, cseppfertőzés útján emberről emberre is terjedhet.
A WHO adatai szerint a tüdőpestis kezelés nélkül a tünetek megjelenésétől számítva akár 18–24 órán belül halálos lehet. Időben megkezdett antibiotikumos kezeléssel azonban jó eséllyel gyógyítható. A CDC pestisgyanú esetén azt hangsúlyozza, hogy a kezelést nem szabad a laboreredményekre várva késleltetni.
Magyarországon a pestis gyakorlatilag nem fordul elő, ezért egy átlagos tüdőgyulladás esetén nem feltétlenül ez jutna először az orvos eszébe. Kiss Csaba nyíregyházi háziorvos szerint jellegzetes tünetek, például nyirokcsomó-duzzanat nélkül a pestis nem lenne a gyanúk között az elsők között, hiszen a súlyos, akár vérzéses tüdőgyulladásnak számos más oka is lehet.
A beteg kórelőzményei ezért fontos támpontot jelenthetnek: számít, hol járt, mivel foglalkozik, és találkozott-e vadon élő állatokkal. Ha a tünetek és az elmondottak alapján felmerül a pestis gyanúja, a magyar orvosok sem várnának a laboreredményre, hanem azonnal megkezdenék az antibiotikumos kezelést.
A pestis ellen létezik védőoltás, de Kiss Csaba és más háziorvosok nem kaptak ilyen oltást. A háziorvos úgy fogalmazott: „Amikor kórházban dolgoztam, a szükséges védőoltásokat természetesen megkaptuk, de pestis ellenire nem emlékszem.” A WHO ajánlása szerint nem indokolt mindenkit beoltani; a vakcinát azoknak javasolják, akik magas kockázatnak vannak kitéve, például pestisbaktériummal dolgozó laboratóriumi munkatársaknak. Az oltás nem nyújt teljes védelmet, a betegség kezelésében továbbra is az antibiotikum a legfontosabb eszköz.
A pestis terjedési módja eltér a gyorsan, levegőben terjedő vírusokétól. Kiss Csaba szerint kevésbé tartana egy pestisjárványtól, mint egy olyan új vírustól, amellyel szemben senkinek sincs védettsége, nincs ellene gyógyszer, és könnyen terjed a levegőben. Rusvai szerint a pestis sem terjed olyan agresszíven, mint a Covid vagy az influenza. Fertőzés esetén a közvetlen környezetet megfigyelik, és szükség esetén megelőző antibiotikumot adnak; ez az egészségügyi dolgozók védelmének is része lehet.
A szibériai eset körül azért maradtak kérdések, mert Sipilova olyan irkutszki kutatóintézetben dolgozott, ahol pestissel és más veszélyes kórokozókkal kísérleteznek. Oroszország egyelőre nem adott egyértelmű magyarázatot a történtekre. A hatóságok tagadják a laborbalesetet, miközben az Egyesült Államok és a WHO konkrét válaszokat követel.
A pestis ma is súlyos veszélyt jelenthet, ha nem ismerik fel időben, de kezelhető. A jelenlegi aggodalmak középpontjában az áll, hogy mi történt a zárt orosz laboratóriumban, és mi okozta a fiatal kutató halálát.