Nidal Hasan tervezett kivégzését élőben követhetné a nyilvánosság, ám a jogi eljárás még nem zárult le, így egyelőre bizonytalan, végrehajtják-e az ítéletet december 3-án. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint fontos, hogy az emberek megértsék az ilyen cselekmények súlyos következményeit. Szakértők a modern korban példa nélkülinek tartják a közvetítés tervét, amely komoly jogi kérdéseket is felvet.
A Pentagon bejelentése szerint az Egyesült Államok több mint hatvan év után hajthat végre ismét katonai kivégzést. Hegseth arról is beszélt, hogy az eseményt nyilvánossá tennék. „Gondoskodunk róla, hogy az emberek megnézhessék, hogy nyilvános legyen” – mondta.
A védelmi minisztérium egyik tisztviselője megerősítette, hogy Hasan kivégzését élőben közvetítenék, de azt még nem közölték, melyik platformon lehetne követni. A tervek szerint december 3-án, a texasi Fort Hoodban végeznék ki lövészosztag által leadott lövésekkel. A hadsereg vezetése is megerősítette a bejelentést. Az amerikai jog szerint a katonai kivégzéshez elnöki jóváhagyás szükséges; a Pentagon tájékoztatása szerint Donald Trump jóváhagyta Hegseth javaslatát.
Hasan az amerikai hadsereg pszichiátereként szolgált, amikor 2009-ben tüzet nyitott a Fort Hood-i katonai bázis egyik egészségügyi épületében. A támadásban 13 fegyvertelen katona vesztette életét. Hasan a bíróságon elismerte a gyilkosságokat. A 2013-as katonai bírósági eljárásban azt mondta, úgy vélte, a muszlimokat és az afganisztáni tálibokat védelmezi. A tárgyaláson bocsánatot kért az általa elkövetett „hibákért”.
Hegseth egy konzervatív televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy Hasanra „lövészosztag vár, katonákból álló osztag. Ahogy annak lennie kell”. Arra a kérdésre, Hasan tett-e utolsó kérést, vagy megkereste-e Trumpot, így válaszolt: „Nem érdekel. December 3-án találkozunk vele.”
A kivégzés jogi feltételei még nem teljesültek. John Mills, halálra ítélt fogvatartottakkal foglalkozó ügyvéd szerint Hasan fellebbezési eljárása még folyamatban van. Hasan várhatóan szövetségi bíróságon is megtámadhatja az ítéletet és a büntetést, ami további eljárásokhoz vezethet, és megakadályozhatja a kivégzést.
Mills a közvetítés tervét „példa nélkülinek a modern korban” nevezte, és úgy vélte, az jogilag bizonytalan területre vezet. Szerinte a Trump-adminisztráció lépése inkább a figyelem felkeltését szolgálhatja, mint az igazságszolgáltatást; azt is kétségesnek tartja, hogy a kivégzés a tervezett időpontban megtörténik-e. Eugene R. Fidell, a Yale jogi karának vendégoktatója „igazán sajnálatos döntésnek” nevezte az élő közvetítést, amely szerinte a középkorba repítené vissza a társadalmat. Arra is figyelmeztetett, hogy Hasan újabb jogi lépései esetén az ügy akár évekig elhúzódhat, és túlmutathat Trump jelenlegi elnöki ciklusán.
Az Egyesült Államok egyes államaiban a kivégzések bizonyos fokú nyilvánosságát írják elő. A végrehajtásnál gyakran újságírók is jelen vannak, az elítéltek tanúkat hívhatnak, egyes helyeken pedig civilek is jelentkezhetnek megfigyelőnek. Élő televíziós vagy internetes közvetítésre azonban eddig nem volt példa az országban.
Deborah Denno, a Fordham Egyetem jogászprofesszora, aki az amerikai kivégzési módszereket kutatja, úgy véli, az élő adás egészen új szintre emelné az átláthatóságot. Szerinte a közvetítés a halálbüntetés támogatóit is közvetlenül szembesíthetné az ítélet végrehajtásának valóságával. Nyitott kérdés marad ugyanakkor, hogy korhatárhoz kötnék-e a felvétel megtekintését, és engedélyeznék-e azt az online platformok.
A nagy közösségi oldalak szabályzata korlátozza vagy tiltja a kivégzések élő közvetítését. A Meta tulajdonában álló Instagram, Facebook és Threads kifejezetten tiltja a halálbüntetés végrehajtásának élő adását, a TikTok szabályzata pedig hasonló korlátozást tartalmaz. Az X előírja a haláleseteket bemutató tartalmak eltávolítását, ha ezt az elhunyt családja vagy egy arra jogosult képviselő kéri. A Trump tulajdonában álló Truth Social jelenleg nem kínál felhasználói élő videóközvetítési funkciót.
Az Amnesty International adatai szerint 2025-ben világszerte több mint 2700 kivégzést hajtottak végre 17 országban, de nyilvános kivégzést mindössze két országban tartottak: Iránban legalább 11, Afganisztánban pedig hat ilyen esetet dokumentáltak.
Az Egyesült Államok szövetségi kormánya 17 éven át nem hajtott végre kivégzést, egészen Trump első elnöki ciklusának utolsó évéig, amikor rövid idő alatt 13 embert végeztek ki. Trump hivatalba való visszatérése után gyorsan visszavonta elődje, Joe Biden szövetségi kivégzésekre vonatkozó moratóriumát.
Az utolsó amerikai katonai kivégzésre 1961-ben került sor: egy közlegényt akasztottak fel, miután elítélték egy 11 éves osztrák lány megerőszakolásáért. Az ítéletet Dwight D. Eisenhower elnök engedélyezte, noha az áldozat családja kegyelmet kért utódjától, John F. Kennedytől. Az utolsó, lövészosztag által végrehajtott amerikai katonai kivégzés még a második világháború idején, 1945 januárjában történt: Eddie Slovik közlegényt dezertálás miatt ítélték halálra és végezték ki.