Donald Trump amerikai elnök mindössze napokkal a hatálybalépésük előtt mentességet adott a legújabb, Oroszország elleni szankciók és büntetővámok alól. A Fehér Ház végrehajtási rendelete szerint a döntés az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja.
A jogszabályt, amelyet Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor kezdeményezett, Trump szeptember közepén írta alá. Célja az volt, hogy fokozza a gazdasági nyomást Moszkvára a 2022-ben kezdődött ukrajnai invázió miatt. A mentesség addig marad érvényben, amíg az elnök vagy valamelyik vezető tisztviselője másként nem dönt.
A törvény akár 100 százalékos büntetővámot is lehetővé tett volna az orosz nyersolaj és földgáz öt legnagyobb importőréből származó árura. Emellett büntetéseket helyezett kilátásba azokkal az országokkal szemben, amelyek a törvény hatálybalépése után tudatosan orosz energiahordozókat vásárolnak, vagy segítenek Moszkvának kijátszani a korábbi szankciókat.
A jogszabály lehetővé tette az elnök számára, hogy a Kongresszus tájékoztatása mellett mentességet adjon, ha úgy ítéli meg, hogy a büntetőintézkedések sértenék az Egyesült Államok nemzeti érdekeit. Trump ezt a lehetőséget kihasználva azt mondta: „Tanúsítványt nyújtottam be a Kongresszusnak arról, hogy egy ilyen mentesség kiadása jelenleg az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja.”
Elemzők szerint a döntés mögött gazdasági és választási megfontolások is állhatnak. A közelgő félidős választások előtt, amikor a Republikánus Párt a kongresszusi többség megőrzéséért küzd, az új szankciók az olajárak meredek emelkedésének kockázatát hordozták volna. Az amerikai lakosság már most is magas megélhetési költségekkel szembesül; szakértők ezt nagyrészt az Irán elleni amerikai–izraeli háború okozta piaci bizonytalansággal hozzák összefüggésbe.
Kína és India, az orosz olaj legnagyobb vásárlói, szintén aggodalmukat fejezték ki a törvény miatt. Peking határozottan tiltakozott a nemzetközi jogot nélkülöző „hosszú karú joghatóság” ellen, Újdelhi pedig arra figyelmeztette Washingtont, hogy az új vámok súlyosan károsíthatják a kétoldalú kapcsolatokat.
A döntés heves politikai reakciókat váltott ki Washingtonban. Don Beyer virginiai demokrata képviselő azzal vádolta Trumpot, hogy enged a Kreml nyomásának. „Trump legutóbbi, Putyinnak tett kedvező lépése ismét elárulja ukrán partnereinket, és szembemegy azzal a világos kongresszusi szándékkal, amely Oroszország illegális agressziós háborújának büntetését célozta” – mondta.
Trumpot a közelmúltban saját pártjának egyes szenátorai is bírálták egy orosz–amerikai dízelmegállapodás miatt. Ennek értelmében Washington feloldott bizonyos exportkorlátozásokat, Moszkva pedig vállalta, hogy dízelt szállít a globális piacokra az üzemanyagárak mérséklése érdekében. A bírálók szerint az ilyen engedmények közvetlenül segítik Oroszország háborús gépezetének finanszírozását.
A szankciók alóli mentesség illeszkedik Trump utóbbi időben tapasztalható külpolitikai fordulatához. Az elnök egyre békülékenyebb hangot üt meg Oroszországgal szemben, miközben többször nyilvánosan bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és azt is felvetette, hogy Kijevnek új vezetésre lenne szüksége.
